Asztmánk van? Akkor tüdőproblémánk van. Reumatikus ízületi gyulladás gyötör? Akkor ízületi problémánk van. Pattanás jelent meg valahol? Az bőrgyógyászra tartozik. Allergiás panaszaink vannak? Felborult az immunrendszerünk. Elhíztunk? Anyagcserezavar miatt fordulunk orvoshoz.
Ma már tudjuk: ha pusztán a tünetek alapján azonosítunk be egy betegséget, azzal gyakran nem jutunk messzire. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a test egyik pontján megnyilvánuló tüneteket egy egész más terület egyensúlyának megbomlása okozza. A baj eredetére kell fényt derítenünk, s ehhez a szervezet egészének, mint egységes rendszernek a működését kell vizsgálnunk.
Meglehet: ha bőrproblémáink vannak, allergia, autoimmun betegség vagy rendszeres fejfájás kínoz, fibromyalgiában szenvedünk, nem vagyunk képesek lefogyni, depressziósak vagyunk, akkor gyakran a valódi okot az emésztőrendszerünkben kell keresnünk. Bármilyen hihetetlen: ez akkor is igaz lehet, ha SOHA nem voltak emésztési panaszaink.
Nem mintha ritkák lennének az ilyen természetű problémák. Sajnos rendkívül elterjedt a reflux, a gyomorégés, az irritábilis bél szindróma (IBS), a felfújódás, a szorulás és a hasmenés éppúgy, mint a vastagbélgyulladás. De, mint mondtuk, az emésztőszervek problémái testünk egész más pontjain is okozhatnak bajt - például a vastagbélgyulladás ízületi és szemgyulladással is járhat.
A rendszerszemléletű orvos egyik legfontosabb teendője, hogy rendbe tegye a beteg emésztőrendszerének működését. A feladat viszonylag egyszerű: megfelelő étrend, rostok, probiotikumok és táplálék-kiegészítők fogyasztására, netán enzimterápiára lehet szükség. Az eredmények -- "mellékhatások" -- viszont rendszerint látványosak. A páciens évtizedeken át viselt szenvedéstől szabadulhat meg.
A nyugati civilizációban a védőoltások, az antibiotikumok és jobb higiéniás feltételek millióknak hoztak jobb egészséget. Ugyanakkor ezek a vívmányok gyökeresen megváltoztatták emésztőrendszerünk baktériumflóráját, s ezen változások szerteágazó, egészségünkre gyakorolt hatásait még csak most kezdjük felismerni.
Beleinkben sok ezer milliárdnyi baktérium él. Együttvéve százszor annyi génjük van, mint nekünk magunknak. Emésztőrendszerünkben a saját DNS-állományukat sokszorosan meghaladó mennyiségű bakteriális DNS található. Immunrendszerünket, emésztésünket, bélműködésünket a baktériumok DNS-e szabályozza, sokféle fertőzéstől is megvéd, sőt még vitaminokat és tápanyagokat is termel.
Optimális bélflóra-egyensúly esetén ez a DNS-állomány rendkívül hasznos. Egyes baktériumok például rövidláncú zsírsavakat állítanak elő. Ezek az egészséges zsírok gyulladáscsökkentő és immunrendszer-szabályozó hatásúak. A káros baktériumok ezzel szemben olyan zsírokat termelnek, amelyek allergiához, asztmához, ekcémához vezetnek, s egész testünkben gyulladásokat okoznak.
2012-06-18 17:24:33
Gyomor- és bélrendszeri zavarok
Asztmánk van? Akkor tüdőproblémánk van. Reumatikus ízületi gyulladás gyötör? Akkor ízületi problémánk van. Pattanás jelent meg valahol? Az bőrgyógyászra tartozik. Allergiás panaszaink vannak? Felborult az immunrendszerünk. Elhíztunk? Anyagcserezavar miatt fordulunk orvoshoz.
Ma már tudjuk: ha pusztán a tünetek alapján azonosítunk be egy betegséget, azzal gyakran nem jutunk messzire. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a test egyik pontján megnyilvánuló tüneteket egy egész más terület egyensúlyának megbomlása okozza. A baj eredetére kell fényt derítenünk, s ehhez a szervezet egészének, mint egységes rendszernek a működését kell vizsgálnunk.
Meglehet: ha bőrproblémáink vannak, allergia, autoimmun betegség vagy rendszeres fejfájás kínoz, fibromyalgiában szenvedünk, nem vagyunk képesek lefogyni, depressziósak vagyunk, akkor gyakran a valódi okot az emésztőrendszerünkben kell keresnünk. Bármilyen hihetetlen: ez akkor is igaz lehet, ha SOHA nem voltak emésztési panaszaink.
Nem mintha ritkák lennének az ilyen természetű problémák. Sajnos rendkívül elterjedt a reflux, a gyomorégés, az irritábilis bél szindróma (IBS), a felfújódás, a szorulás és a hasmenés éppúgy, mint a vastagbélgyulladás. De, mint mondtuk, az emésztőszervek problémái testünk egész más pontjain is okozhatnak bajt - például a vastagbélgyulladás ízületi és szemgyulladással is járhat.
A rendszerszemléletű orvos egyik legfontosabb teendője, hogy rendbe tegye a beteg emésztőrendszerének működését. A feladat viszonylag egyszerű: megfelelő étrend, rostok, probiotikumok és táplálék-kiegészítők fogyasztására, netán enzimterápiára lehet szükség. Az eredmények -- "mellékhatások" -- viszont rendszerint látványosak. A páciens évtizedeken át viselt szenvedéstől szabadulhat meg.
A nyugati civilizációban a védőoltások, az antibiotikumok és jobb higiéniás feltételek millióknak hoztak jobb egészséget. Ugyanakkor ezek a vívmányok gyökeresen megváltoztatták emésztőrendszerünk baktériumflóráját, s ezen változások szerteágazó, egészségünkre gyakorolt hatásait még csak most kezdjük felismerni.
Beleinkben sok ezer milliárdnyi baktérium él. Együttvéve százszor annyi génjük van, mint nekünk magunknak. Emésztőrendszerünkben a saját DNS-állományukat sokszorosan meghaladó mennyiségű bakteriális DNS található. Immunrendszerünket, emésztésünket, bélműködésünket a baktériumok DNS-e szabályozza, sokféle fertőzéstől is megvéd, sőt még vitaminokat és tápanyagokat is termel.
Optimális bélflóra-egyensúly esetén ez a DNS-állomány rendkívül hasznos. Egyes baktériumok például rövidláncú zsírsavakat állítanak elő. Ezek az egészséges zsírok gyulladáscsökkentő és immunrendszer-szabályozó hatásúak. A káros baktériumok ezzel szemben olyan zsírokat termelnek, amelyek allergiához, asztmához, ekcémához vezetnek, s egész testünkben gyulladásokat okoznak.
2012-06-18 17:24:33
