Hogyan lehet megelőzni és kezelni a krónikus betegségeket?

Dr Filippo Ongaro, a rendszerszemléletű medicina európai hírű szakértője, a Quintess Egészségközpont nemzetközi orvos-igazgatója praxisában előfordult példák segítségével azt is megtudhatjuk, hogyan lehet megelőzni, illetve kezelni a krónikus betegségeket.

1)    Hihetetlen, de pusztán táplálkozásunk átalakításával is jótékony hatásokat érhetünk el egész szervezetünkben
Amikor Simone először keresett fel, ötvenhárom éves volt, de már évtizedek óta rosszul táplálkozott, keveset aludt és sokat dolgozott. Az utóbbi években aztán egyik csapás után jött a másik. Megnőtt a vérnyomása (először csak az alsó érték, később a felső is) és a koleszterinszintje, majd a vércukorszintje is (6,55 mmol/l). Ráadásul Simone egy hosszú és kimerítő depressziós időszak kellős közepén volt. A vizsgálatokból kiderült, hogy a hormonháztartása is rendetlenkedik, de azt viszonylag
könnyen korrigálni lehetett. A legnagyobb változást azonban táplálkozási szokásainak megváltoztatása eredményezte. Első lépésként kiiktattuk étrendjéből a cukrot, amelyet Simone igen nagy menynyiségben fogyasztott, különösen feketekávéban. A finomított szénhidrátokat lecseréltük teljes kiőrlésűekre, a zöldségek és hüvelyesek arányát pedig megnöveltük. Végül a tejet is száműztük, amit Simone (téves elképzelések alapján) azért fogyasztott, hogy semlegesítse vele a gyomorsavát. Mindössze 8 hét elteltével, az új táplálkozási szokásoknak köszönhetően, Simonét mintha kicserélték volna. 7 kg-ot fogyott, és derékkörfogata 2 számmal kisebb lett. A vérnyomása, hála a rendszeres fizikai aktivitásnak lement a normális szintre, vércukorszintje pedig 5,27 mmol/l-es szintre állt be.
2)    Géntérképünk megismerése segít a megelőzésben
Mint mindannyian, és is sokat kaptam a szüleimtől, többek közt a génállományomat, ami közel sem tökéletes. Genetikai szempontból mindenkinek megvan az Achilles-sarka. Az én gyulladást szabályozó génjeim például olyan apró elváltozásokat hordoznak, amelyek hajlamossá tesznek a krónikus gyulladásra. Mindez pedig növeli annak rizikóját, hogy szív- és érrendszeri és ízületi betegségeim legyenek. A glikációba bevont gének magas AGE-szint (glikációs végtermékek, azaz cukrok által módosítot szöveti fehérjék) rizikójának tesznek ki, ami a gyulladásra való hajlammal együtt az Alzheimer-kór kialakulásának alapja lehet. Jó antioxidáns kapacitásom van, így meglehetősen védett vagyok a szabadgyököktől. A DNS-em ?önjavító? képessége viszont nem túl jó, így hiába elég sötét a bőröm, oda kell figyelnem a direkt UV-sugárzásra, csakúgy, mint minden más potenciális veszélyre, amely génkészletemben raktározódik. Mit jelent ez? Azt, hogy a génjeimben van megírva a sorsom és nekem semmi befolyásom rá? Szerencsére nem erről van szó. A génjeimben tárolt információk feltárása és azok elemzése inkább arra késztet, hogy egy alaposan kidolgozott megelőzési programot készítsek magamnak. Íme egy példa: tekintve, hogy a gyulladásért felelős génjeim nem működnek túl jól és a C-reaktív protein (CRP) szintem (a gyulladást jelző mutató) magas, úgy döntöttem, hogy a gyulladásos folyamatok elkerüléséhez egy kis adag aszpirinnel kezelem magam. Hogy visszafogjam a cukrok és a protein összekapcsolódását, radikálisan megváltoztattam táplálkozásomat: kizárólag alacsony glikémiás indexű ételeket eszem. Nem szedek antioxidánsokat, egy csomó növényi hatóanyagot viszont igen. Mindezt azért, hogy génállományom stabilitását és DNS-em önjavító képességét megőrizzem.





Hogyan lehet megelőzni és kezelni a krónikus betegségeket?
Next 1 of 3